Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A nyuszi tartása,elhelyezése,etetése

Eredeti hazája az Ibériai-félsziget és Észak-Afrika. A történelmi időkben terjedt el Európa nagy részén, sok földközi-tengeri és csendes-óceáni szigeten. Az üregi nyulat valószínűleg már az egykori rómaiak háziasították, az ízletes nyúlpecsenye ugyanis már akkoriban is kedvelt ételnek számított az ünnepi lakomákon.

A nyúltenyésztők szerte a világon arra törekedtek és törekednek még ma is, hogy egyrészt gyorsan fejlődő húsnyulakat, másrészt értékes prémű fajtákat hozzanak létre. A húsnyulak egyes fajtái elérik a 7 kg-os testsúlyt, az angóranyulaknak hosszú, lágy a prémje, a belga nyulak inkább a mezei nyulakra hasonlítanak. A törpenyulakat kedvtelésből tenyésztik és tartják. Különösen húsvét táján bővül az állatkereskedések, "nyúlválasztéka". Az állatkereskedésből, állatvásárról származó állatok ese tében nem mindig ismert a származás, az egészségi állapot, ezért inkább tenyésztőtől vásároljunk. Figyeljünk arra, hogy ne túl korán elválasztott egyedet válasszunk.

 

 

Milyen legyen a nyúl lakhelye?

Elhelyezésükre ideig-óráig megfelel egy fa- vagy műanyag láda, netánKép egy terrárium. Az idő múlásával azonban egyre jobban gyarapodnak, növekednek, és kezdik kinőni férőhelyüket. Ma már szinte minden állatkereskedésben beszerezhetünk kimondottan nyusziknak készült ketrecet, és ez mégiscsak alkalmasabb, mint egy általunk eszkábált ládikó. Ketreces elhelyezés esetén a 400 gramm testtömegű állatoknak egyedenként minimum 20-25 dm2-nyi férőhely (egy kifejlett törpenyúlnak minimum 0,5 m2) szükséges, de minél nagyobb a ketrec, annál jobb.

 

 

 

Mit eszik a házinyúl?

A csöppnyi nyúlfiak 4-6 hetes korukig szopnak , de már 3 hetes korukban kóstolgatják, szálalják a gyenge fűféléket, a herét. A takarmánnyal szemben a nyúl nem igényes. Természetesen itt is a legjobb megoldás, ha gyári keveréktakarmányt kap, amelyben minden számára szükséges anyag megtalálható, de ha nem akarjuk tápra szoktatni, jól eltartható a kerti zöldféléken egy kis szemes (búza, zab vagy árpa) kiegészítéssel. Ami fontos számára, az a széna. Erre télen-nyáron szüksége van. Csak a széna tartalmazza azt a rostmennyiséget, ami a nyúl emésztését egészségessé teszi. Ha elegendő mennyiségű egészséges szénát kap, akkor azt bármivel kiegészíthetjük, nagy hibát aligha követünk el. A kert igen sok takarmányt kínál a nyulaknak. A levágott fű, a lomb, a nyesedék, a gyomok egy része, a sárgarépa lombja, s persze a répa is, a káposztafélék mind kiváló takarmány . Gyümölcsöt csak kis mennyiségben adjunk, mert a magas cukortartalmuk miatt hizlalnak, illetve nagy mennyiségben a lédús takarmányok hasmenést okoznak.

Általában elmondható, hogy inkább kevesebb mennyiségre törekedjünk, hiszen rengeteg elhízott nyulat visznek különféle problémával állatorvoshoz. Pedig a jó testsúly fél egészség nyulaknál!1 kg testtömegű állatra naponta 120-300 grammnyi zöldtakarmány számítható, vegyesen keverve és mindig kissé fonnyasztott állapotban! Mageleségből a törpenyulaknak naponta egy-két evőkanállal, a nagyobb kedvenceknek 5 evőkanállal adjunk.

 

 

 
 

 

Az ólban, ketrecben mindenképpen gondoskodjunk etetőről, itatóról és szénazsebről. Ezek lehetnek nagyon egyszerű megoldásúak. Az etetővel szembeni elvárás, hogy a takarmány ne szennyeződhessen, tehát a nyúl ne tudjon beleülni, és a pereme visszahajló legyen, tehát akadályozza meg (amennyire lehet), hogy a nyúl kikaparja a takarmányt. Az itató könnyen feltölthető és takarítható legyen, de a nyúl ne tudja se szétrágni, se kiborítani. A szénazseb pedig tegye lehetővé, hogy a szénát vagy a zöldtakarmányt a nyúl onnan szálanként kihúzogassa, és elfogyassza. A zöldet egyszerűen be is lehet tenni az ólba, onnan is megeszi a nyúl, de ha többet adunk neki, mint amit egyszerre megeszik, akkor ráül, szétkaparja, bepiszkolja, és később már nem eszi meg.

 

 

A nyúl gondozása

Időnként ellenőrizni kell a karmokat, és ha túlnőttek, le kell vágni azokat. Ez elég gyakori, hiszen házi kedvenceink nem használják karmaikat annyira, mint a szabadban élő társaik. A növekedés folyamán oda kell figyelni a metszőfogakra, amelyek könnyen túlnőnek, ha az állat nem kap elég rágcsálnivalót, illetve ha növekedéskor az alsó és a felső állkapocs nem egyformán nő. Amennyiben ez előfordul, fel kell keresni az állatorvost, aki visszavágja a fogakat. Néha nem árt átkefélni a nyuszit , főleg vedléskor, illetve a hosszúszőrűeket gyakrabban.

 

 

Hogyan szaporítsuk a nyulat?

A házinyulak általában 3-4 hónapos korukban válnak ivaréretté, tenyésztésbe azonban csak 6-7 hónapos korban vehetők. Az anyanyúl 30 napi vemhesség után 7-10 fiókát hoz a világra, s ezeket fel is tudja nevelni. Lehetőleg ismert származású, tenyésztőtől vásárolt állatot tenyésszünk tovább , amely mentes a testi hibáktól, öröklődő betegségektől, és ő maga is teljesen egészséges.

A legjobb, ha kiállításon való részvételt követően a bíró értékeli, hogy érdemes-e tenyészteni. A tenyésztés idő, pénz és helyigényes előismereteket igénylő foglalatosság, ha valamelyikkel nem rendelkezünk, inkább ne vágjunk bele. Az "egyszeri" almoknak a legnehezebb gazdát találni, így az jár a legrosszabbul, aki csak egy almot szeretne (meg a kisnyulak, persze). Tudomásul kell venni, hogy sokkal több az eladó kisnyúl, mint a gazdajelölt. Így aki az esetleg nála maradó állatoknak nem tud helyet biztosítani, inkább ne foglalkozzon tenyésztéssel.

A keverék állatoknak is kevés esélyük van a gazdához jutásra. Ne feledjük, tévhit, hogy a nőstényeknek életükben egyszer mindenképpen elleni kell. A nem ellő, vagy ivartalanított állat sokkal tovább él azonos korú, tenyésztésre rendszeresen igénybe vett társához képest.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.